Applebaum és a neokon elit az életükért küzdenek

„Az egykor szebb napokat látott amerikai–lengyel Anne Applebaum mindent megtesz annak érdekében, hogy a már amúgy is feszültségekkel teli lengyel–magyar barátságot tovább mélyítse. De talán ebben sincs semmi meglepő, hiszen férje az alkotmányt semmibe vevő Tusk-kormány külügyminisztere, Radek Sikorski, aki az Északi Áramlat II. felrobbantását követően külön mondott köszönetet az amerikaiaknak, hogy aztán – beismerve, hogy hülyeséget csinált – törölje a tweet-jét.

Mr. és Mrs. Applebaum annak a levitézlett és leszerepelt neokon háborús héjáknak az utolsó megmaradt élharcosai, akik Donald Trump választási győzelme óta pánik-üzemmódban vannak, hiszen hatalmuk, befolyásuk a mocsár lecsapolásával együtt megy a lefolyóba. És nemcsak a hatalmuk, de a pénzük is. A Soros által pénzelt Applebaum legutóbbi cikke valójában NEM a magyarokról szól. Ezért felesleges is mélyében belemenni azokba a szándékos csúsztatásokba, ferdítésekbe és bicskanyitogató mondatokba, amiket papírra vetett. Bár azt azért elvártam volna tőle (főleg, hogy mégiscsak régiónk történelmének szakértőjeként hivatkozik magára), hogy tudja, a Trianon-emlékművel nem »Magyarország elveszett 19. századi birodalmát gyászolja«, hanem azokat a magyar honfitársainkat, akiknek a kétharmada az országhatárunkon kívülre került a nagyhatalmak arroganciája és büntetőpolitikája miatt. De szerinte Magyarországon rohamosan nő a munkanélküliség is (nem inkább a munkaerőhiányra gondolt?).

Ez a cikk valójában Donald Trumpról és arról az Amerikai Egyesült Államokról szól, amelyik nemet mondott ennek a nyugati, egyébként többszörösen megbukott elitnek, amelyik kénye-kedve szerint kavart hol a bel-, hol a külpolitikában. Az eredmények pedig magukért beszélnek. Magyarország és a magyar példa – mint az illegális bevándorlás elleni határozott fellépése, a szuverén politika vagy a családpolitika – a valóság erejével cáfolják az Applebaum-félék utópisztikus világképét.

Magyarország trendfordító képessége miatt vált veszélyessé a nyugati fejlettek számára, akik érzik, kicsúszik a kezükből az irányítás, amelyhez még mindig ragaszkodnak. A magyarok örülnek, ha az amerikaiak Magyarországban látják a jövőt, hisz akkor visszatérhet a sajtó- és véleményszabadság, ahol nem a jurisztokrácia és a senki által meg nem választott elitek döntik el az ország és legfőképp az emberek jövőjét. Szerintem az amerikaiaknak amúgy sem kell tartaniuk attól, hogy olyan lesz az országuk, mint Magyarország, mert az eddigiekhez képest ez csak annyit fog jelenteni, hogy az amerikai vezetésnek végre a globalista szempontok helyett újra a saját népük lesz az első.

Applebaum és a neokon elit valójában tehát az életükért küzdenek, hiszen gondolataik érvényüket vesztették és már senki nem kíváncsi rájuk, csak a buborékban élő RINO-k (csak névleg republikánusok) és a transzlázban élő demokraták.”

Nyitókép: Nicholas Kamm / AFP